Az Egészséges Városok Magyarországon


A WHO Európai Egészséges Városok Mozgalma 1988-ban indult el. Magyarországról Pécs városa csatlakozott alapítóként az európai programhoz, melynek az induláskor egyik fő feladata a nemzeti hálózat megszervezése volt.
Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 1992-ben alakult meg négy év hálózati együttműködést követően 10 tagvárossal.

Mind a nemzeti hálózat, mint az azt követő szövetség tagjai között már kezdettől fontos szerepet kaptak az WHO Európai Egészséges Városok program tagsági feltétel rendszerében megfogalmazott alapelvek:

  • a multiszektorialitás,
  • az egyenlő esélyek biztosításának elve,
  • a közösségek részvétele a döntések előkészítésében,
  • a városi döntéshozók elkötelezettsége az egészség kérdésében,
  • a fenntartható fejlődés biztosítása.

A WHO Egészséges Városok projekt célja az, hogy a városok döntéshozóinak napirendjén az egyik legfontosabb helyen szerepeltesse ez egészséget, elősegítse átfogó helyi stratégiák kidolgozását az egészség és a fenntartható fejlődés biztosítására az "Egészséget Mindenkinek" stratégiájában és az Agenda 21 helyi változatában szereplő alapelvek és célkitűzések figyelembevételével

Az Európai Egészséges Városok Mozgalom - ugyanúgy, mint a magyarországi program - 2008-ban ünnepelte fennállásának 20. éves évfordulóját és zárta IV. ötéves ciklusát. A WHO korábbi gyakorlatának megfelelően, Európa szerte kezdetét vette az Egészséges Városok V. ötéves ciklusa (2009-2013).

Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének 2010-ben 22 tagvárosa van:
Baja, Békéscsaba, Göd, Győr, Gyula, Hódmezősárhely, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Pécs, Sarkad, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szerencs, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Vác, Zalaegerszeg, Zalakaros.

A szövetségi tagság napjainkban már igen magas szintű szakmai, várospolitikai és csekély anyagi elkötelezettséget jelent a tagok részéről, hiszen 1992 óta a szövetség közgyűlése minden évben meghatározza a következő évre szóló prioritásokat, amelyek a tagokra nézve kötelezőek, és meghatározó tényezők a helyi programok és feladatok tervezésénél.

A szövetség prioritásai 2010-ben:
Egészségfejlesztési tervezés:

  • Egészséges várostervezés
  • Egészséges élet
  • Egészséghatás vizsgálat módszere
  • Kiinduló helyzet felmérése WHO indikátorok segítségével
  • Cselekvési programok kidolgozása és megvalósítása

 

Háttéranyagok, alapdokumentumok: