Ez az első darabja annak a WHO dokumentum sorozatnak, amelynek célja az, hogy segítse a városok jövőbeli fejlődéséért felelős emberek munkáját. Célja az, hogy segítse az egészség és a fenntartható fejlődés elveinek integrációját. A könyv áttekinti az európai városok állapotát, és ismerteti a két alapvető munkát: Egészséget Mindenkinek és az Agenda 21-et. A könyv kiemelten foglalkozik azokkal a kihívásokkal, amelyek helyi szinten jelentkeznek az egészség és fenntartható fejlődés új szemléletű tervezésében, ami pedig további kiadványok témája lesz.

Az európai városok számára a legfőbb kihívás az, hogy javítaniuk kell lakosságuk egészségét és életminőségét, ugyanakkor legalább részben felelősek azon máshol lakó emberek egészségéért is, akiknek a társadalmi és fizikai környezetét regionálisan és globálisan is befolyásolja a város jelenléte nemcsak most, hanem a jövőben is. Európa városainak életkörülményeit az jellemzi, hogy igen nagyok az egyenlőtlenségek a városokban és a városok között is. Közép és Kelet-Európa városaiban ez a probléma igen súlyos formában jelentkezik.

A fenntartható fejlődés célja az, hogy a jelen igényeit oly módon elégítse ki, hogy egyidejűleg ne veszélyeztesse a jövő generációk igényeinek kielégítését. Figyelembe veszi a környezeti, gazdasági, szociál-demográfiai és egészségi dimenziókat egyaránt. A fenntartható fejlődés legfontosabb nemzetközi stratégiája az Agenda 21, melyet az ENSZ Környezet és Fejlődés című világkonferenciája fogadott el Rio de Janeiroban 1992-ben. Az Agenda 21 egy teljes fejezetet szentel az emberi egészségnek, amelyben kiemelten jelenik meg az Egészséget Mindenkinek alapelv, mint a legfontosabb elvi keret. A könyv azt kívánja bemutatni, hogy a két stratégia alapelvei és folyamatai teljes mértékben egybehangzóak és egymást kiegészítik. Mindkettőben szerepel az igazságosság, a fenntarthatóság, a szektorok együttes fellépése és a lakosság bevonása, mint vezérelv. Mindkettő megkívánja a cselekvést nemzetközi és helyi szinten egyaránt a hosszú távú stratégia érdekeinek megfelelően. Mindkettő feltételezi az új módszerek és struktúrák kialakítását. Az azonban még nem teljesen világos, hogy a részleteket illetően hogyan kívánják mindezt megvalósítani.

Az Egészséges Városok Projekt hosszú távra szóló fejlesztési projekt, amelynek célja létrehozni azokat az eszközöket, speciális tudást és hálózatokat, amelyek segítségével a városok képesek lesznek elősegíteni az egészség megőrzését és a fenntartható fejlődést. Négy másik hálózattal, valamint az Európai Bizottsággal együttműködve megalapította az "Európai fenntartható városok kampányt" a fenntartható fejlődés elősegítésére. A kampány részeként az egészséges városok projekt résztvevői megosztják egymással az akcióképes helyi hálózatok létrehozásának tapasztalatait helyi és nemzetközi szinten. A jövő stratégiákkal szemben elvárás az, hogy rendelkezzenek globális felelősségérzettel, integrált szemléletmóddal, számítsanak a lakosság részvételére, a szektorok együttműködésére, és vezessenek el a városi vezetés új formáihoz. Az ilyen típusú stratégiákat kell gyakorlati akciótervekben megjelentetni. Az Agenda 21 felhívást is tartalmaz helyi Agenda 21 tervek és városi egészségtervek kidolgozására. Ilyen javaslatok szerepelnek a WHO egészséget mindenkinek stratégiájában is. A sorozat második kötete útmutatást tartalmaz a gyakorlati megvalósításra.