Ez a WHO Egészséges Városok Projekt által kiadott második könyv az európai fenntartható fejlődés és egészség témájáról.

Számos útmutatást tartalmaz arra, hogyan lehet városi egészségterveket kidolgozni a fenntartható fejlődéshez kapcsolódva, modellként használva az európai egészséges városok projekteket a tekintetben, hogy hogyan lehet az Agenda 21-ben megfogalmazott egészségre vonatkozó ajánlásokat kezelni. Az Agenda 21 egészséggel kapcsolatos legfontosabb ajánlásai a városi egészségtervek kidolgozásával foglalkoznak, melynek során fel kell használni a helyi egészségképet és erősíteni kell a városok egészségével foglalkozó hálózatokat. Az egészséges városok projektek nagyon alkalmasak arra, hogy specifikus módszereket nyújtsanak ezeknek a kihívásoknak a kezelésére városi szinten. Ezek között szerepel olyan struktúrák kialakítása, amelyek garantálják a közösség valamint a szolgáltató szervezetek részvételét, a városok egészség képének kidolgozását és a városi egészség tervezés fejlesztésének, fenntartásának folyamatát.

Az egészségesebb és jobban fenntartható városok kialakítása új típusú tervezést kíván. A könyv célja támogatást nyújtani mindazoknak, akik városi környezetben élnek, és kísérletet tesznek az együttműködés, integrált akciók kialakítására az egészséget és fenntarthatóságot befolyásoló kihívásokkal szemben.
Ez a 100 oldalas mű hat részből áll: Élet a városokban, Az egészség megértése, Fenntartható fejlődés és az egészség, Helyi Agenda 21 tervek, A városi egészség tervezése, példákkal. A könyv először áttekintést ad arról, hogy a városi élet hogyan alakítja jólétünket, majd feltárja az egészség szociális környezeti modelljét egy olyan gondolatsorral, amelyre fel lehet építeni a jólét javítását célzó akciókat. Az "Egészséget mindenkinek" alapelvei: az igazságosság, szektorközi együttműködés, a közösség részvétele, az egészség megőrzése, a békéhez való jog valamint a támogató környezet beszámoltathatósága - mind arra jó, hogy megadja azt a keretet, amelyben feltárhatjuk a fenntartható fejlődés és az egészség közötti kapcsolatot.

Az Egészséges Városok Projektek tapasztalatai az egészséget befolyásoló tényezőkhöz kapcsolódó közös munka területén, különösen pedig a városi egészségterv kidolgozásában igen alkalmasak arra, hogy útmutatóként szolgáljanak a Helyi Agenda 21 munkájának kialakításában. A könyv leírja a városi egészségterv kidolgozásának folyamatát, és ad egy modellt is, az egyes lépések részletes leírásával. A folyamat fontos eleme - mutat rá a könyv - az együttműködő struktúra kialakítása a munka támogatására, valamint a közösség aktív bevonása. Az olvasó példát talál arra is, hogy milyen típusú együttműködő struktúrák alakíthatók ki. A hét lépést kiegészíti a kapcsolódó gondolatok és információ leírása.

Végül az olvasó példákat talál az Egészséges Városok Projektek által kidolgozott egészségtervekre, és a könyv további szakirodalom, illetve internetes oldalak ajánlásával zárul.