Útmutató a városi térségfejlesztés tervezésének átformálásához, az Agenda 21 megvalósítása érdekében
HÁTTÉR
Ez a kiadvány az Egészséges városok és fenntartható fejlődés témakörével
foglalkozó sorozat harmadik kötete. A WHO Egészséges Városok projekt dolgozta
ki szorosan együttműködve az Egészség és a helyi Agenda 21 megvalósítására
alakított Multi City Action Plan (MCAP) tagvárosainak képviselőivel,
és amely 1996-1998 között az Európai Fenntartható Városok elnevezésű kampány
keretei között működött. A kidaványsorozat célja az, hogy segítséget nyújtson
azon városlakóknak, akik közvetlenül részt vesznek a várostervezésben.
A jelen kiadvány elsősorban a várostervezési folyamatokkal és gyakorlattal foglalkozik, és azzal, hogy ezek milyen kapcsolatban vannak a városlakók egészségével illetve jólétével. A könyv célja elősegíteni annak megvitatását, hogy a jelenlegi tapasztalatok, valamint új ötletek hogyan alkalmazhatók annak érdekében, hogy az egészséggel kapcsolatos megfontolások jobban integrálhatók legyenek a várostervezési folyamatokba, illetve, hogy útmutatóként szolgáljon a "városok igényei és elvárásai" alapján.
AZ EGÉSZSÉG ÉS VÁROSTERVEZÉSI FOLYAMATOK INTEGRÁLÁSA
A városok problémái igen összetettek, főként a várost alkotó komponensek
egymással összefüggő természete miatt. A várostervezés feladata alapvetően
az, hogy a köz érdekei szeirnt szabályozza a földhasználatot. A városokat
sokkal tudatosabban kell tervezni , ha komolyan foglalkozni kívánunk a
fenntarthatóság és az egészség kérdéseivel. A tervezési gyakorlatot és
folyamatokat úgy kell módosítani, hogy tükrözzék ezt az újfajta gondolkodást
és megfelelően integrálják az egészség, jólét, valamint a 21. századot
érintő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat. A várostervezést
az Agenda 21 a benne meghatározott célok és ajánlások megvalósításának
legfontosabb eszközeként jelöli meg. Minden európai városban vannak különböző
rendszerek, amelyek kiterjedése, és működési módja eltérő lehet. Gyakran
előfordulnak ilyen kifejezések, mint pl. város, térségi, városfejlesztési,
fizikai, és földhasználat tervezés.
A WHO Európai Régiója azért fejlesztette ki az Egészséges Városok mozgalmat, hogy elősegítse az Egészséget Mindenkinek megvalósításához a helyi stratégiák és akciók kidolgozását, és hogy egyre több figyelmet fordítson arra a szoros kapcsolatra, amely a várostervezés és a népegészség között fennáll. Az városi egyészség modellje a következő fő alapelveken nyugszik: igazságosság, részvétel és együttműködés. Az Európát átfogó Egészséges városok projekt eddigi tíz éve olyan ösztönzést jelent, ami már kezd konkrét eredményeket is hozni. Mind a várostervezés mind pedig a népegészséggel foglalkozó tudományok terén megjelentek az innovatív lépések a városi egészség javítására.
A TERVEZÉSI GYAKORLAT ÁTFORMÁLÁSA
Tekintettel a városokba irányuló bevándorlásra, valamint a városok
saját növekedésére, egyre több kritika érte a várostervezés hagyományos
szemléletét és gyakorlatát az utóbbi évtizedben olyan jelentős nemzetközi
találkozókon is, mint a "Föld csúcstalálkozó" Rio-ban 1992-ben, valamint
a Habitat II című, 1996 júniusában Istanbul-ban tartott konferencián.
Ebben az összefüggésben feltétlenül szüksége van a várostervezésben és
város vezetésben elszámoltatható és részvételen alapuló rendszerekre,
amelyek megfelelő módon figyelembe veszik a piaci erők szerepét is a városfejlesztésben.
Teljes az egyetértés mind nemzetközi, mind pedig nemzeti szinten a szakértők
között abban, hogy el kell végezni a meglévő tervezési eszközök hatékonyságának
felmérését és kiértékelését annak érdekében, hogy megállapíthatók legyenek
a gyenge illetve erős pontjaik, és feltárjuk, felvessük az átformálás
illetve megreformálás szükséges mértékét.
- A világméretű és az európai keretek
Az ENSZ konferenciák (pl. Rio de Janeiro "Föld csúcstalálkozó" 1992, Városok csúcstalálkozója/Habitat II, Egészséget Mindenkinek Stratégia, Európai Környezeti és Egészség Charta, Fenntartható Európai Városok Kampány, az Aalborg Charta, valamint a Lisszabon Akció Terv) eredményeit már lefordították az országok, régiók és települések szintjére. Mind az Agenda 21 és a Helyi Agenda 21 (A riói konferencia eredményeként létrejött akcióterv) felismerte, hogy a helyi hatóságok igen fontos szerepet játszanak abban, hogy a fenntartható fejlődés érdekében tájékoztassák, mobilizálják a lakosságot, illetve figyelembe vegyék igényeit.
- Legjelentősebb városi tendenciák
A világgazdasági trendek egyre nagyobb hatást gyakorolnak az urbanizációra. Az 1980-as évek ót hasonló tendenciák jelentek meg az európai régió városaiban. Valójában tovább gyorsult az urbanizáció, nőtt a társadalmi kirekesztettség, és térbeli elkülönültség, jelentősebbek lettek a közlekedéssel és környezettel kapcsolatos problémák, és folytatódott a kivándorlás a külvárosok irányába.
- Fennmaradó városi kihívások
Számos probléma nemcsak megmaradt, de gyorsan erősödik is a világ városaiban: munkanélküliség, általános alulfoglalkoztatottság és szegénység , nem megfelelő lakásviszonyok, rosszabbodó egészség és környezet, a városlakók növekvő védtelensége a természeti katasztrófákkal szemben, a kiterjedt nem hivatalos szektor megléte és gyors növekedése, rosszul karbantartott és leromló városi infrastruktúra és szolgáltatások. Mindezek a kihívások változást sürgetnek a tervezési gyakorlat és folyamatok tartalmában és stílusában.
AZ ÚJ TERVEZÉSI PARADIGMA KIALAKÍTÁSA
"Mit tehetnek a tervezők azért, hogy elősegítsék a városokban és
régiókban élő emberek egészségét, jólétét?" Ez az a kulcskérdés, amire
választ kell találnunk. Nem lehet a dolgot spontán folyamatokra, vagy
a piaci erőkre hagyni. Történelmileg a népegészség és a várostervezés
szakterületei szorosan összefüggnek egymással. Az a holisztikus szemlélet,
amit az Egészséges Városok mozgalom úttörői szorgalmaztak, azt mutatja,
hogy a két szakterület nemcsak, hogy kiegészíti egymást, de kölcsönösen
nélkülözhetetlen is. Csak az a tervezés lehet hatékonyabb, amely tartalmazza
a következő elemeket:
- közösségi részvétel
- az össze érdekelt bevonása
- horizontális és vertikális koordináció
- a fizikai és gazdasági tervezés integrációja
- fenntarthatóság
- szubszidiaritás
- pénzügyi megvalósíthatóság
A tervezési folyamat átformálásához gyakorlati útmutatásra és eszközökre van szükség. Már léteznek azok az eszközök, amelyek tartalmazzák az irányelvek kialakítását, a tervezést, a tájékoztatást, a döntéshozatalt, az oktatást és a részvételt is. Arra van szükség, hogy ezeket a helyi közösségek speciális kulturális és történelmi körülményeihez adaptáljuk.
A HUSZONEGY LÉPÉS
A fentieket alapul véve és a Húsz lépés az Egészséges Városok projekt
kidolgozásához" hatására az MCAP résztvevői közreadtak egy előzetes
elképzelést azoknak az eszközöknek a kifejlesztésére, amelyek segítségével
a helyi önkormányzatok elkészíthetik saját Helyi Agenda 21-üket, amelyben
első helyen szerepelnek az egészséggel kapcsolatos kérdések.
A módszer hat szakaszra és sok-sok lépésre bontható, amelyeket az alábbiakban foglaltunk össze:
- Indulás: a partnerkapcsolatok kialakítása
- A város megismerése: a problémák elemzése
- Előretekintés: a közös elképzelés kialakítása
- Szervezés: Akció terv kidolgozása
- A tettek mezején: Megvalósítás és ellenőrzés
- Visszacsatolás: A haladás mérése és értékelése
Minden szakaszban más emberek munkájára, ötleteire van szükség. A folyamat beindításának előfeltétele az, hogy legelőször is megegyezés szülessen a szektorok közötti együttműködésről, és a lakosság részvételéről, mivel ezek az alapvető irányelvek.
A BEVÁLT, LEGJOBB ELJÁRÁSOK MEGISMERÉSE
Európa és más földrészek városai kidolgoztak már jó eljárásokat arra,
hogy segítheti a jobb tervezés a városlakók életminőségének javítását.
A könyv leír néhány példát ezek közül:
Bécs város fejlesztési terve (Ausztria), Lancashire helyi környezetvédelmi akcióprogramja (Egyesült Királyság), Amersfort Nieuwland Fejlesztési Régió (Hollandia), A Müncheni repülőtér környékének stratégiai környezetvédelmi elemzése (Németország), Lisszabon általános városfejlesztési terve (Portugália), Rotterdami kézikönyv a városfejlesztésre és környezetvédelemre, Johnstone Shire önkormányzat módszere az érdekeltek bevonására (Ausztrália), Útmutató Poznan város általános fejlesztési tervéhez (Lengyelország), Ottawa város környezetértékelési eljárása (Kanada), Bristol város helyi terve 1992, Lyon 2010, Az Eurocity-k felé, Metro Toronto változó közösségei, Koppenhága város Egészségterve, Hamilton-Wentworth fenntartható elképzelések 2020 (Kanada).
1999 január 27
Pierre Dubé