A WHO Egészséges Városok Projekt egy hosszú távú nemzetközi fejlesztési projekt, amelynek célja az, hogy megfelelő prioritást adjanak a döntéshozók napirendjén az egészségnek Európa városaiban, továbbá, hogy elősegítsék átfogó helyi stratégiák kialakítását az egészség és fenntartható fejlődés érdekében az Egészséget Mindenkinek a 21. században és a Helyi Agenda 21 stratégiájának alapelvei és célkitűzései szerint. Végső soron pedig az Egészséges Városok projekt arra törekszik, hogy elősegítse a városokban lakók, dolgozók fizikai, mentális, szociális és környezeti jólétét.

A WHO Egészséges Városok projekt 1987-ben indult. A projekt megvalósításának két szakasza már befejeződött. A projekt első szakasza, 1987-1992 között, az ügypártolásra helyezte a hangsúlyt, és a változás politikai és intézményes korlátainak feszegetése révén megalapozta az egészséget mindenkinek mozgalom sikerét. A második szakasz (1993-1998) stratégiai céljai között szerepelt az irányelvek városi szintű elfogadásának felgyorsítása, a nemzeti és regionális támogató rendszerek megerősítése, továbbá a stratégiai kapcsolódások kialakítása az olyan szektorokkal és szervezetekkel, amelyek szerepet játszanak a városok fejlődésében. Nemrég kezdődött a harmadik szakasz, amely 1998-2002-ig tart.

Az Európai Régióban az Egészséges Városok projekt bemutatta a holisztikus megközelítés értékét olyan problémák esetében, mint a szegénység, erőszak, társadalmi kirekesztettség, környezetszennyezés, rossz lakásviszonyok, az idősek és fiatalok kielégítetlen igényei, a hontalanok, vándorlók problémái, az egészségtelen térségi tervezés, a közösségi részvétel hiánya, valamint az igazságtalanság és fenntartható fejlődés problémáinak kezelése. Hatékony és népszerű mechanizmusnak bizonyult olyan irányelvek és programok ösztönzésében, amelyek az egészséget mindenkinek helyi szinten elve alapján született, és olyan folyamatot indított el, amely kifejezett politikai elkötelezettséget, intézményi változásokat, szektorközi partnerséget, innovatív, az egészség és életviszonyok minden vonatkozására kiterjedő akciókat, és kiterjedt kapcsolatépítést kíván meg egész Európa, sőt, más földrészek városai között.

Mintegy 110 város kapcsolódott be Európában a 26 nemzeti és számos regionális vagy tematikus (pl. multi-city akció tervek) hálózat munkájába. A WHO Európai hálózatában résztvevő városok sokszínű programokat, produktumokat dolgoztak ki és valósítottak meg, köztük a városi egészségképeket, a városi egészség stratégiákat, melyek a szektorok közötti együttműködésen, a közösség fejlesztését szolgáló kezdeményezéseken, és olyan programokon alapulnak, melyek a veszélyeztetett csoportok, az életmód, az egészséges környezet, valamint az Agenda 21 elvein alapulnak.

Az Egészséges Városok projekt hasznos az olyan bonyolult kérdéskörök kezelésében is, amelyek a városok egészségét alakítják. A városok új modelleket dolgoztak ki az együttműködésre szervezeteken belül és szervezetek, közösségek között is.

Az Egészséges Városok projektben résztvevő városokkal szemben követelmény az, hogy legyen saját projekt irodájuk, költségvetéssel és alkalmazottakkal. Ezek a szervezeti feltételek teszik lehetővé azt, hogy a munkatársak kidolgozzák saját projektjeiket és olyan együttműködést alakítsanak ki, amely igazi, ez egész várost átfogó egészség megőrzési tevékenységet tesz lehetővé.