Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 518/1997.(X.30.) sz. határozatában megerősítette  csatlakozási szándékát az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez.

A Szövetség Békéscsaba városát 1998. január 1-től tagjai közé felvette.

Városunk arra vállalat kötelezettséget, hogy mindent megtesz a polgárait érintő környezeti ártalmak kiküszöbölésében, az ártó tényezők felszámolásában, és az egészséges életre nevelés érdekében. Céljaink megvalósítása során egyrészt fokozott figyelemmel kísérjük az egészségügyi szolgáltatók működésének jellemzőit, másrészt rendszeresen lehetőséget teremtünk arra, hogy a lakosság véleménye akár fórum, akár marketing kutatás formájában megjelenjen a döntéshozók előtt.

 Az egészségügy legfontosabb célja:  az egészség fenntartása.

A WHO klasszikus meghatározása szerint az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem egy testi-lelki-szociális jólléti állapot. Az általános egészségi állapot tehát attól függ, hogy képesek vagyunk-e adekvát módon kezelni a fizikai, szellemi, biológiai és gazdasági- társadalmi környezetünk hatásait. Az aktuális egészségi állapot alakításában - többek között - jelentős szerepe van mind szűkebb, mind tágabb értelemben a  természet ( zöldövezet megléte, éghajlati viszonyok.......) és a társadalom ( család, munkahely, közlekedésbiztonság , társadalmi berendezkedés és azzal összefüggő ideológiák...) formálta környezetünknek.

A különböző magatartási és viselkedési formák és ezek normái változtak a különböző korokban és kultúrákban, ugyancsak az ember által jelentős befolyásolhatóságot jelezve.  Az egészségügyi ellátás elérhetősége és minősége - egy bizonyos fejlettségi szint felett - ugyan nem a legdöntőbb, de mégsem elhanyagolható tényezője az általános egészségi állapotnak. Természetes halálozás szerepe, az egészségügyi statisztikával foglalkozó szakemberek  szerint, mintegy 18 %-ra tehető hazánkban, fejlett országokban ez az érték 11 % körül mozog. Napjainkban az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének kényszerű gazdasági korlátai vannak az egész világon. Ésszerű fejlesztésre azonban ma is megvan a lehetőség. Hazánkban ez az egészségügyi reform keretei között zajlik, ami konkrétan az egészségügyi szolgáltatások és menedzsment programokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatások modernizációs alprogramokat öleli fel. A fent említett reform programok a Világbank támogatását élvezik. Látható, hogy az általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők - legyen az a természeti vagy társadalmi környezet, az életmód, az egészségügyi szolgáltatás, vagy akár az öröklés anyagai hordozója - mindegyikére jelentős hatással van maga az alkotó ember.Amikor a környezet-egészségügyi teendőkről beszélünk, akkor éppen ezeknek a tényezőknek a tudatos, körültekintő és dinamikus egyensúlyt teremtő alakítására törekszünk. Ez fontos lépés mind az egyén, mind a kisebb-nagyobb közösségek általános egészségi állapotának javítása szempontjából. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők teljes körének bemutatására lehetetlen volna vállalkozni, de Békéscsaba város „Egészségképe” elkészítése a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja.

A lakossági szűrővizsgálatok kiterjesztése:

A  Magyar Köztársaság Kormánya által jóváhagyott népegészségügyi program célul tűzi ki a lakossági szűrővizsgálatok kialakítását és kiterjesztését. Ennek keretében az állam biztosítja az életkor alapján leginkább veszélyeztetett népesség számára, a szűrővizsgálattal felfedezett betegek kivizsgálásához és kezeléséhez szükséges hátteret  az egészségügyi ellátórendszer keretein belül. Ezektől az intézkedésektől a leggyakoribb, a népesség egészségi állapotát leginkább meghatározó betegségek: a szív- és érrendszer betegségei, valamint a daganatos betegségek által okozott halálozás csökkentése várható. 

A népegészségügyi program intézkedései az orvostudomány mai állásán alapulnak. A célbetegségek között három olyan daganatos megbetegedés szerepel, amelyek korai felismerése érdekében indokolt az e betegségek veszélyének leginkább kitett személyek név szerinti behívásán alapuló szervezett lakossági szűrőprogramot működtetni. Ezek a következők:

EMLŐSZŰRÉS
(a 45 és 65 év közötti nők mammográfiás vizsgálata),

MÉHNYAKSZŰRÉS
(a 25 és 65 év közötti nők sejtvizsgálattal (citológia) egybekötött nőgyógyászati vizsgálata),

VASTAGBÉLSZŰRÉS
(az 50-70 év közötti férfiak és nők számára a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján)

Miért van szükség lakossági szűrővizsgálatokra?

Magyarország népességének egészségi állapota közismerten rossz, és ez a tendencia az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedő. Ezért nem kis részben a daganatos betegségek kirívóan magas előfordulása felelős: minden negyedik haláleset daganatos betegség miatt következeik be. A megbetegedések és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül az egészségügyi ellátórendszerbe, amikor még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak.

Az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével még teljes gyógyulás érhető el.

Ha lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1.500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne. Ez jelentősen hozzájárulna a népesség egészségi állapotának javulásához.

 Kötelező-e részt venni a szűrésen?

Jogi értelemben nem, hiszen az egyének csak a közösségre veszélyes fertőző betegségek elleni szűrésre kötelezhetőek, a rák viszont „csak önveszélyes” betegség. A szűrővizsgálaton való részvétel csak az egészségügyi ellátórendszer által felkínált lehetőség.