EGÉSZSÉGES VÁROSOK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE
MOSONMAGYARÓVÁR VÁROSI SZERVEZETE
Mosonmagyaróvár a Dunántúl északnyugati részén a Kisalföld legmélyebben fekvő középtáján, a Győri medencében fekszik. Ennek kistájai a folyóvízi üledékkel feltöltött Mosoni–síkság és a Szigetköz. Északon és keleten a Szigetköz, délen a Hanság, nyugaton pedig a Pándorfi- fennsíkig húzódó síkság határolja a várost. A város területe 85.35 km2.
Ez a település kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország között. Mosonmagyaróvárnak állomása van Bécs –Budapest nemzetközi vasútvonalon, területén fut össze a Hegyeshalom (Bécs) felöl érkező 1-es és a Rajka (Pozsony) felől jövő főút, és itt van leágazása az M1-es autópályának és a Pozsony felöl jövő autópályának.
A település helyét gazdasági és földrajzi adottságok jelölték ki, a kelet-nyugat közötti fő közlekedés útvonala volt.
Mosonmagyaróvár két város jellegű településből, Magyaróvárból és Mosonból, valamint egy kisebb községből, Lucsonyból jött létre.
A városban 8 óvoda, 7 általános iskola, 5 középiskola, 1 egyetem fogadja, neveli és képzi a fiatalokat és a jövő szakembereit. A lakosság részére kulturális programokat a művelődési házak, a városi könyvtár és a civil szervezetek biztosítanak.
A városban az egészségügyi szolgáltatást 14 felnőtt és 5 gyermek háziorvos, valamint a Karolina Kórház- Rendelőintézet nyújtja.
Mosonmagyaróváron 12.500 (2008-ban) lakás található. A teljes lakásállomány 99,6 %-a (2008-ban) a közüzemi ivóvíz hálózatból kapja a vizet, a lakások 95,6 %-a közcsatornára csatlakozik, míg a vezetékes gázzal ellátott lakás (7433 lakás) 59,4 %. A lakásállomány többsége összkomfortos, illetve komfortos.
Mosonmagyaróvár - népesség tekintetében Győr-Moson-Sopron megye harmadik legnagyobb települése – lakossága 2009 év elején 32.495 fő volt. Ellentétben a megye többi városával 2006-ban az 1000 főre jutó élveszületések száma meghaladta a nyers halálozási arányt, a belföldi vándorlási különbözet pozitív volt, csakúgy, mint a természetes szaporodás.
A település népességének kormegoszlása tehát az elöregedő társadalomra jellemző képet mutat. Az idős korúak (65 év felettiek) súlyának növekedése folyamatos, a gyermekkorúak (0-14 éves) arányának csökkenése viszont az utolsó vizsgálati években megállt. 1996-2006 között a 65 év felettiek arányának 2,5 %-os emelkedése mellett a 15 év alattiak aránya 2,2 %-kal csökkent. Míg 1996-ban 100 gyermekkorú lakosra 66 időskorú jutott, addig 2006-ban már 92, de még így is jóval kedvezőbb a helyzet az országosnál és régiósnál.
Mosonmagyaróvár városban a vizsgált időszakban kedvező folyamat zajlott mindkét nem korai halálozásában, míg azonban a nők mortalitása 25 %-kal csökkent, addig a férfiaké tulajdonképpen változatlan maradt.
A településen a férfiak halálozásának 46 %-áért, a nők halálozásának 55 %-áért felelősek a keringési rendszer betegségei. Mindkét nem esetében második helyen a rosszindulatú daganatos megbetegedések, harmadik helyen pedig az emésztőrendszer betegségei és a külső okok szerepelnek. Másként alakul azonban a korai halálozás, hiszen a daganatos betegségek haláloki jelentősége főként nők esetében jelentősen meghaladja a keringésrendszeri halálokok terhét. A nők korai halálozásának 42 %-át a rosszindulatú daganatos halálozások adják
Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1999-ben határozott úgy, hogy bekapcsolódik az Egészségügyi Világszervezet által indított Egészséges Városok Magyarországi mozgalmába.
Ezzel az Önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy döntései meghozatalánál figyelembe veszi Mosonmagyaróvár város lakosságának egészségi állapotát befolyásoló tényezőket
Az Önkormányzat célja az egészséggel és környezettel kapcsolatos tevékenységek kezdeményezése és támogatása különösen az alábbi területeken:
- Az egészség hangsúlyosabb megjelenítése az önkormányzati tevékenységben
- Lakossági figyelemfelkeltő rendezvények (Egészségnapok, Szűrőnapok)
- Iskolai egészségfejlesztési programok bevezetésének elősegítése
- Városi drogstratégiában foglaltak megvalósításának elősegítése
Megkezdtük az Egészségterv összeállítását.
